Chip 1996 April

home *** CD-ROM | disk | FTP | other *** search

/ Chip 1996 April / CHIP 1996 aprilis (CD06).zip / CHIP_CD06.ISO / hypertxt.arj / 9519 / HETITAN.CD < prev next >

Wrap

Text File | 1996-02-10 | 28KB | 433 lines

@VMi (végre) vagyunk?!@N Lapunk tavalyi utolsó, illetve idei elsô számával úgynevezett önkitöltôs kérdôívet kaptak kézhez Olvasóink. Közel ezren szántak idôt a kitöltésére (egyet-egyet még ezekben a napokban is hoz a posta), március elejéig összesen kilencszázhat darab érkezett vissza. A kérdôíveket a Szonda Ipsos rögzítette, az elemzést és az értékelést a közvélemény-kutatással foglalkozó Pardes Iroda készítette. A kérdôív elsô felében piackutatási kérdésekre kértünk választ, míg második felét a @KHeti CHIP@N imázsvizsgálatának szenteltük. Talán a legnagyobb érdeklôdésre a beruházási tervekrôl szóló válaszok tarthatnak igényt, ezért a tanulmány alábbi -- rövidített -- változatának közreadásakor ezt a témakört vesszük elôre. Mint az adatok alapján leszögezhetjük: nem kell hitelt adni a piac várható beszûkülésérôl szóló pesszimista jóslatoknak. @VTervezett beruházások@N Megkérdeztük, olvasóink tervezik-e újabb, nagyobb teljesítményû gép beszerzését. A válaszok tanúsága szerint olvasóink 27 százaléka rövid idôn belül, 9 százalék rövid idôn belül nem, 38 százalék hosszabb távon belül tervezi a hardvercserét, s csak 3 százalék nem készül gépvásárlásra hosszabb távon sem. A kérdezettek 22 százaléka nemrég szerzett be számítógépet. Érdeklôdtünk, hogy a kérdezett cégek, olvasók tervezik-e áttérésüket más márkára, illetve más operációs rendszerre. Mint a válaszokból kiderül, 13 százalék rövid idôn belül cserére készül, 19 százalék rövidebb idôn belül még nem, 39 százalék szeretne hosszabb távon minôségi cserét végrehajtani, 15 százalék pedig hosszabb távon sem tervez ilyen lépést. 14 százalék nemrég tért át más márkára, illetve operációs rendszerre. A magas jövedelmûek hamarosan szeretnének cserélni, illetve gyakran már végrehajtották e minôségi cserét, az alacsonyabb jövedelmûek pedig csak hosszabb távon tennének így. Megkíséreltük felmérni a legfontosabb telekommunikációs és irodaautomatizációs cikkek iránti potenciális keresletet. Mint kiderült, 450 megahertzes rádiótelefont a kérdezettek 8 százaléka kíván vásárolni maga vagy cége számára, 18 százalék már rendelkezik 450-es készülékkel. ùjat venni fôként a vidéki városokban élôk szándékoznak, viszonylag alacsony árbevételû cégeknél. Ezzel szemben 900 megahertzes GSM telefont a kérdezettek 33 százaléka kíván maga vagy cége számára venni, 23 százalék már ma is rendelkezik GSM készülékkel. A vásárolni szándékozók között magasabb arányt képviselnek a felsôfokú végzettségûek, az 50--100 ezer forint havi nettó keresettel rendelkezôk, vidéki városiak, a közepes (10--50 millió forint) árbevételû cégeknél dolgozók, jellegzetesen a pénzügyi-jogi pályákon. Telefaxot vásárolni (a régit újabbra cserélni) a válaszolók 30 százaléka kíván, 46 százalékuknak már van távmásolója. A vásárlás elôtt állók jobbára felsôfokú végzettségûek, falusi lakhelyûek, alacsony árbevételû cégeknél dolgoznak. A telefax iránti kereslet -- úgy tûnik -- az alacsonyabb pozíciók irányába tolódik el. Modemet többnyire a kereskedelemben-szállításban, a tudományos-kulturális-oktatási és az egészségügyi ágazatokban tevékenykedô középkorúak, illetve hálózattal dolgozók kívánnak venni mostanában. A kereslet a nagy hálózatok irányába tolódik el; a kifejezetten számítógépesített ágazatok már rendelkeznek modemmel. Telefon-alközpontot a megkérdezettek cégeinek 16 százaléka kíván beszerezni, 36 százalékuknál már van alközpont. Az új vásárlóközönség fôként a 100--500 fô közötti, közepes (50--100 millió forint/év) árbevételû cégek körébôl kerül ki, jellemzô módon a kereskedelmi-szállítási és pénzügyi-jogi profilokból. A hagyományos -- fôként termelô -- ágazatok már telítettek. Speciális ügyviteli és célprogramok beszerzését igen sokan, 40 százaléknyian tervezik, 22 százalék már vett ilyen szoftvert. A kereslet fôként a nagy létszámú és közepes vagy nagy árbevételû cégeknél, tipikusan az ipar-építôipar, a pénzügy- jog-közigazgatás és az egészségügy területén jelentkezik, egyszóval ott, ahol nagy az apparátus. A kis cégek nem érdekeltek. Biztonságtechnikai rendszerek beszerzését kevesebben, 16 százaléknyian fontolgatják, 13 százalék rendelkezik biztonságtechnikai rendszerrel. A vásárlópotenciál a nagy létszámú és nagy árbevételû cégeket tartalmazza, jellegzetesen a mezôgazdaságban-élelmiszeriparban, kisebb mértékben a pénzügyi-jogi-igazgatási, a távközlési és az egészségügyi ágazatokban. A mezôgazdasági és élelmiszeripari cégek érdeklôdése a biztonságtechnika iránt talán azzal magyarázható, hogy ebben az ágazatban (például a Nyugaton érvényes elôírások betartási kötelezettsége miatt) a külföldi partner gyakran elôírja az ilyen természetû védelmet. Végül az új (színes) fénymásoló vagy nyomtató beszerzésére vonatkozó kérdés tartozott ebbe a csoportba. Olvasóink válaszai alapján úgy becsülhetô, hogy a magyar cégek 24 százaléka már rendelkezik színes nyomtatóval vagy fénymásolóval, 42 százalék kíván ilyen készüléket beszerezni. Vásárlási szándékot általában az 500 fônél nagyobb cégeknél jeleztek. @VOlvasói ki kicsoda@N Olvasóinkról és témaválasztásaink helyességérôl/helytelenségérôl tudtunk meg többet az alább következô kérdéscsoport eredményeibôl. (Emlékeztetôül: a @KHeti CHIP@N három fô témakörét kellett a kérdezetteknek sorba rakniuk aszerint, hogy mennyire érdekli ôket az illetô téma.) Nem ért bennünket meglepetésként, hogy a számítástechnika, a távközlés és az irodatechnika közül 86 százaléknyian helyezték elsô helyre a számítástechnikát, s egyaránt 40-45 százaléknyi arányban második-harmadik helyre a távközlést, illetve az irodatechnikát. Azaz nagyon kevesen voltak azok, akik nem a számítástechnikát helyezték elsô helyre, s hozzátehetjük, hogy csak 10 százaléknyian voltak azok, akik a számítástechnikát nem az elsô, hanem a második helyre sorolták (harmadik helyre csak 2 százaléknyi válaszoló helyezte lapunknak ezt a profilját). Második helyre a számítástechnikát jellemzôen az idôsebbek, magasabb jövedelmûek, budapestiek, s fôként a távközlésben dolgozók tették. A távközlést a fiatalok, a magas árbevételû cégeknél dolgozók általában a második, az irodatechnikát pedig a harmadik helyre sorolták a skálán. Ez a preferenciasorrend jellemzônek és általánosnak tekinthetô, azonban megfigyelhetô, hogy a kifejezetten magas személyes jövedelmû, de alacsony árbevételû, gyakran pénzügyi-jogi cégeknél dolgozók sokszor elsô helyre helyezték az irodatechnikát. Szoftverek iránt az átlagosnál jobban érdeklôdik olvasóink közül 58 százalék, hardverek iránt pedig 40 százalék (2 százalék nem válaszolt). A szoftver fôként a felsôfokú végzettségûek, a hardver az alacsonyabban iskolázottak érdeklôdését kelti fel. A távközlésen belül az érdeklôdés egyes témaköreit -- a rangsorolás érdekében -- részletesebben is vizsgáltuk. A következô eredményeket kaptuk: 69 százalék említette a modemeket, 56 százalék a LAN-okat, 40 százalék a mobil telefont, 19 százalék a telefonhálózatokat és 14 százalék a telefonalközpontokat. A modem a fiatalabbakat, vidéki városban élôket, a LAN a kifejezetten nagyméretû, magas árbevételû számítástechnikai cégeknél dolgozókat érdekli, a mobil telefon a kisméretû és alacsony árbevételû cégeknél dolgozó magas jövedelmû olvasókat köti le, míg a telefonhálózat az idôsebbeket, a távközlésben dolgozókat, a telefonalközpontok témája pedig csak a távközlésben dolgozókat érdekli az átlagosnál jobban. Az irodatechnikán belül az irodaautomatizálás 78 százalékban tárgya az érdeklôdésnek (középkorúak, magasan képzettek), az irodabútorok 23 százalékban (szintén középkorúak, kereskedelemben dolgozók), a kiegészítôk, egyéb kellékek pedig 44 százalékban (itt nem figyelhetô meg speciális csoport). Rendszeres olvasóink (és, mint az alábbiakból látható, szinte mindannyian azok) bizonyára észrevették, hogy többé-kevésbé máris igyekeztünk követni az igényeket. Nem szeretnénk minden áron ""az árral szemben úszni". Ezért a keveseket érdeklô témákat nem erôltetjük, de nem is mondunk le végleg arról, hogy idôrôl idôre ismét hírt adjunk például az irodaberendezési és -automatizálási, ergonómiai trendekrôl, újdonságokról, hiszen e kérdéskörnek hazánkban nincs komoly sajtója, holott Nyugaton a hazaival ellenkezô nézôpontra is akad példa: vannak magazinok, amelyek a számítástechnikát és távközlést az iroda mint egész felôl közelítik meg. (Egyes részterületek -- amilyen a multimédia, a térinformatika, az ügyvitelszervezés vagy a virológia -- olvasottságát terjedelmi, technikai okokból meg sem kíséreltük feltérképezni.) Lapunk négyes tagolása lehetôvé teszi, hogy a regiszter alapján mindenki kiválassza az érdeklôdéséhez -- várhatóan -- legközelebb esô cikkeket. Mivel azonban az informatika a számítástechnika, távközléstechnika, irodatechnika egészét magában foglalja, bízunk abban, hogy e területekre mind több olvasónk kísér el bennünket. Vajon kikre számítunk? @VOtthon (is) dolgozók@N Kérdôívünk az olvasók számítástechnikai-informatikai felhasználói szokásaira is megpróbált fényt deríteni. Mindenekelôtt megkérdeztük: a válaszoló magánemberként, avagy inkább munkáján keresztül kerül kapcsolatba informatikával. Nos, 25 százalék munkakörén keresztül, 5 százalék pusztán magánemberként és 70 százalék mindkét vonatkozásban kapcsolatba kerül a számítástechnika kérdéseivel. A csupán magánemberi kapcsolat alacsony, illetve a mindkét vonatkozásban érvényesülô kapcsolódás igen magas szintje arra utal, hogy a számítástechnika valamilyen módon átalakítja a mindennapok kultúráját. Csak magánemberként egyébként a legfiatalabbak, felsôfokon képzettek, csak munkakörön keresztül az idôsebbek, alacsonyabban képzettek és mindkét vonatkozásban a középkorúak, illetve átlag fölötti arányban a falusiak kerülnek kapcsolatba informatikával. Ezen belül a válaszolók 57 százaléka naponta, 21 százaléka hetente többször használja otthonában gépét, 6 százalék hetente, 5 százalék ennél ritkábban, s csak 11 százalék válaszolt úgy, hogy otthonában nincsen gép. Åltalában megállapítható, hogy minél fiatalabb a válaszoló, minél kisebb évi árbevétellel dolgozó cégnél dolgozik, annál gyakrabban használja otthon a számítógépet -- leggyakrabban a számítástechnikában, illetve a tudomány, a kultúra és az oktatás területén dolgozók. A mezôgazdasági-ipari, illetve egészségügyi foglalkozásúaknak gyakran hiányzik otthonából a PC (de az otthoni gépek 11 százalékos aránya nyilván nem felel meg az országos átlagnak). Kilencszázhat feldolgozott kérdôív alapján elmondható, hogy olvasóink 26 százaléka egész nap a gép elôtt ül munkahelyén, 44 százalék a nap jelentôs részében, 19 százalék rövidebb idôszakra ül a gép elé, de még mindig minden nap. 6 százalék két-három naponta egyszer, 3 százalék ennél ritkábban és 3 százalék sohasem. E számok magukért beszélnek, és azt jelzik, hogy fontos feladat e monitorok elôtt ülôk megfelelô munkakörülményeinek kialakítása. A 25 ezer forint alatt keresôk egész nap a gép elôtt ülnek, a 75--100 ezer forint közöttiek csak majdnem egész nap, a 100 ezer felett keresôk csak a nap kis részében. Érdekes, hogy a válaszolók 85 százaléka gyakorlatilag teljesen önállóan dolgozik, csak 15 százaléknak (általában véve a kisebb budapesti cégek idôsebb vezetôinek) segítenek rendszeresen a kollégák, illetve végeznek el helyettük valamilyen számítógépes munkát. A megkérdezettek 15 százaléka használ nagyszámítógépet, 42 százalék minigépet, 45 százalékuk LAN-t vagy WAN-t serverrel, 20 százalékuk server nélkül. DOS, illetve Windows alatt futó, hálózatba nem kötött PC-t használ 96 százalék, OS/2 operációs rendszer alatt mûködôt 11 százalék, unixosat 17 százalék, Mac operációs rendszert pedig 5 százalék. A nagyszámítógép használata nem különbözik a vizsgált csoportok szerint, minigépet gyakrabban használnak az átlagnál az idôsebbek, serveres LAN-t vagy WAN-t fôként a kifejezetten nagy (500 fô és 500 millió forint árbevétel feletti), fôként számítástechnikai cégek fiatalabb szakemberei, server nélkülit a kisebb számítástechnikai cégek szintén inkább fiatal dolgozói. Jellemzô, hogy a hálózaton kívüli gépek esetében a DOS és a Windows teljesen egyenletesen elterjedt minden vizsgált csoportban. Egyébként Unix a gyakori a 100--500 fôs számítástechnikai cégeknél, Macintosh pedig a hasonló létszámú nyomdákban. @VLapimázs@N Önmagunk elé tartottunk tükröt a kérdôív utolsó részében. Két kérdéssel az iránt érdeklôdtünk, hogy az olvasók milyen mértékben használják fel az újságot vásárlásaik elôtt hozott döntéseiknél. Mint a válaszok mutatják, az olvasók kerek 80 százaléka egyértelmûen hasznosnak találta a hirdetéseket, 17 százalék ítélte kevéssé és csak 3 százalék nem találta ezeket hasznosnak. A második kérdés a @KHeti CHIP@N cikkeinek vásárláskori hasznosíthatóságát tudakolta. E tekintetben is pozitív a kép, mivel 83 százalék találta hasznosnak a cikkeket, 15 százalék kevéssé és 2 százalék nem találta hasznosnak ôket -- ez utóbbiak többnyire közepes (50--100 millió forint) árbevételû cégeknél dolgoznak az ipar és a számítástechnika területén. Egy lapszámot -- derült ki -- átlagosan 3,16 személy olvas el, ami magas aránynak tekinthetô, más szóval vannak még a terjesztés számára tartalékok. A középkorú, magasan képzett, nagy cégeknél dolgozó válaszolók példányait többen, csaknem négyen olvassák el. A kérdôívet visszaküldôk 87 százaléka minden héten elolvassa a @KHeti CHIP@N-et, 10 százalék egy-egy számot kihagy, 2 százalék csak havonta veszi kezébe az újságot, s 1 százalék ennél ritkábban jut a @KHeti @KCHIP@N-hez. Minél nagyobb cégnél dolgozik a válaszoló, annál rendszeresebb olvasónak tekinthetô. Tény azonban, hogy ezek az eredmények nem tekinthetôk teljes mértékben informatív értékûnek, mivel a rendszeres olvasók sokkal nagyobb valószínûséggel küldték vissza kérdôívünket, mint az alkalmiak, tehát a lap valóságos olvasótáborát ily módon csak becsülni tudjuk. S hogy mi történik a lappal, miután a válaszoló elolvasta? A válaszok szerint olvasóink 65 százalék gyûjti, 9 százalék a fontosabb cikkeket kivágja, és csak ezeket teszi el, 21 százalék továbbadja a @KHeti CHIP@N-et, s 5 százalék dobja csak ki. (A középkorú magas jövedelmûek egyébként inkább eldobják, az idôsebbek viszont továbbadják a lapot.) A kis cégeknél dolgozók gyakran kivágnak egy-egy fontosabb írást és elteszik, a nagy cégeknél dolgozók továbbadják a lapot kollégáiknak. A @KHeti CHIP@N-pel kapcsolatos elégedettségi indexeket tíz vonatkozásban mértük. Az alábbiakban következô indexeket a Pardes Iroda úgy képezte, hogy az iskolában szokásos (teljes elégedettség esetén 5-ös, teljes elégedetlenség esetén 1-es) osztályzatokat átalakította oly módon, hogy az 1-es helyett - 100, a 2-es helyett -50, a 3-as helyett 0, a 4-es helyett +50, az 5-ös helyett pedig +100 szerepeljen. A lap tartalmasságának elégedettségi indexe +39 pont volt, ami közepesen elônyös megítélést jelent. Az idôsebbek kritikusabbak, a fiatalok elégedettebbek voltak. A második szempont a témák megválasztása volt. Szintén közepesen pozitív az eredmény: +33 pont. Az idôsebbek ismét kritikusabbak, a fiatalok pedig valamivel elégedettebbek voltak, ám komolyabb eltérést csoportok szerint e kérdésnél sem tapasztaltunk. Harmadik szempont a cikkek aktualitása volt. Kiemelkedôen pozitív eredményt, +64 pontot kaptunk. Minél kevesebbet keres a válaszadó, annál magasabb, s minél többet, annál alacsonyabb osztályzatot adott (71-41 pont). A vidékiek jobb osztályzatot adtak a budapestieknél. Információgazdagságra közepesen elônyös értékként +41 pont járt. A kifejezetten magas jövedelmûek jelentôsen rosszabb, +22 pontos semleges osztályzatot adtak. Ugyancsak közepesen elônyös, +32 pontos értéket kaptunk hirdetéseink hasznosíthatóságára. Csoport szerinti eltérés, olyan, ami statisztikailag értékelhetô, egyáltalán nem adódott. A 6--9. szempont a lap külsô, esztétikai-stílusbeli, ár szerinti értékelésére vonatkozott. Ami a borítót illeti, az eredmény +53 pont. A legalacsonyabb jövedelmûek jelentôsen magasabb (+62 pontos) osztályzatot adtak. Lapunk tördelésére, szerkesztésére +57 pontot kaptunk (az alacsony keresetû fiatalok +88 pontos értékkel honorálták munkánkat); +59 pontot a lap közérthetôségére, stílusára. Tudjuk, hogy a @KHeti CHIP@N példányainak jelentôs része ingyenesen, tiszteletpéldányként jut el az olvasókhoz. Nem csoda tehát, hogy a lap ára tekintetében a válaszolók 26 százaléka nem vállalkozott az értékelésre. Akik ezt mégis megtették, +55 pontot adtak. Végül a tizedik dimenzió a lap összefoglaló értékelése, egésze volt: +50 pontos, jó eredményt könyvelhet el a @KHeti @KCHIP@N. Az idôsebbek pozitívabb, a kifejezetten jól keresô fiatalabb középkorúak kevésbé elônyös értékeket adtak. Egy úgynevezett nyitott kérdéssel (ahol a válaszolók szabadon fejthették ki véleményüket) arról érdeklôdtünk, hogy a megkérdezettek szerint milyen témákról kellene az eddigieknél többet írnunk. A legtöbben -- 20 százaléknyian -- az új szoftverek bemutatását, ismertetését, elemzését említették (gyakran az alacsonyabb jövedelmûek); 10 százaléknyi válaszoló szólt az új hardverek bemutatásáról, elemzésérôl (fiatalok, alacsonyabb jövedelmûek); 7 százaléknyian említették a DOS-on kívüli operációs rendszereket, fôként fiatalabbak, nagy cégeknél dolgozók. Szintén 7 százaléknyi válaszoló adott hangot a felhasználási, alkalmazási tanácsok, ismeretek, segítségnyújtás iránti igényének. A hálózatok, serverek iránt 5 százalék érdeklôdne nagyobb mértékben, és ugyancsak 5 százalék említette azt, hogy a lapnak többet kellene foglalkoznia a telefon, elektronikus posta, modemek, faxok, mobil telekommunikáció, hálózati levelezés kérdésköreivel, végül 4 százalék említette a CD-ROM, adatbázisok, adatbázis- kezelôk témáját. A többi válaszelem említése 3,5 százalék alatt maradt, elhanyagolható számosságúak -- állapítja meg a tanulmány. Érdekes lehet a kapott, mintegy 1000 fôs minta belsô összetétele. A válaszolók 95 százaléka férfi volt, 5 százaléka pedig nô, ami a húzóágazati szakma arányait tükrözi. A korcsoportos megoszlás szintén eltér az össztársadalmi arányoktól: a válaszadók 2 százaléka 19 évnél fiatalabb, 22 százaléka 20--29 éves, 33 százaléka 30--39 éves, 32 százaléka 40--49 éves, 9 százaléka 50--59 éves és 2 százaléka 60 évesnél idôsebb volt. Iskolai végzettség tekintetében a mintaösszetétel hihetetlenül eltolódik a felsôfokúak irányában. A válaszadók 83 százaléka felsôfokú végzettséggel rendelkezik, 16 százaléka középfokúval, s pusztán 1 százaléknak van ennél alacsonyabb szintû képesítése. A havi átlagos nettó kereset olyan kérdés volt, amire a kérdezettek 27 százaléka nem válaszolt. A válaszadók átlagjövedelme jóval az országos átlag fölött van. A mintában 11 százalék keres havi 25 ezer forint nettó alatt, 37 százalék 25 és 50 ezer forint között, 10 százalék 50 és 75 ezer között, 9 százalék 75 és 100 ezer forint között és 6 százalék havi nettó jövedelme meghaladja a 100 ezer forintot. Bár nem tudjuk a választ elhallgatók jövedelmi viszonyait, semmilyen ismert érv nem szól amellett, hogy ettôl a megoszlástól jelentôsen eltérnének. Munkaviszony szerint a válaszolók 19 százaléka vállalkozó, 38 százaléka vezetô, 37 százaléka szellemi, 1 százaléka fizikai dolgozó, 3 százaléka tanuló és további 1 százaléka nyugdíjas. Ezek az arányok minden bizonnyal és nagy valószínûséggel tükrözik a @KHeti CHIP@N olvasótáborának valódi összetételét. Lakóhely szerint a válaszolók 44 százaléka budapesti (az országos arány kétszerese), szintén 44 százaléka vidéki városban él (ez megfelel az országos aránynak) és 11 százalék falusi lakos (az országos arány mintegy egyharmada). E megoszlások híven mutatják a számítástechnika-informatika fôvárosi koncentációját (és jelzik a lapterjesztés tartalékait). Az alkalmazottak száma, azaz a cégméret viszonylag jól tükrözi a valódi arányokat: 28 százalék 10 fônél kisebb cég, 19 százalék 11--50 fôs, 7 százalék 51--100 fôs, 15 százalék 101-- 500 fôs és 14 százalék 501 fôsnél nagyobb cég szerepelt a kapott mintában. A válaszolók 17 százaléka nem tudta, hányan dolgoznak cégénél. Az átlagos évi árbevételrôl a válaszolók 41 százaléka nem tudott vagy nem akart beszámolni, ami -- mivel úgynevezett kemény piaci információról volt szó -- várható volt. Akik megmondták az évi árbevételt (tehát ha ezt az 59 százalékot 100-nak vesszük) azok cégeinek 24 százaléka 10 millió forint alatt, 26 százaléka 11--50 millió forint között, 12 százaléka 51--100 millió forint között, 17 százaléka 101-- 500 millió forint között és 22 százaléka 501 millió forint fölött realizált árbevételt. Végül képet szerettünk volna kapni arról, milyen területeken dolgoznak olvasóink. A Szonda Ipsos és a Pardes Iroda a TEAOR osztályozási nómenklatúrájában szereplô négyjegyû kódokat több lépésben összevonta kilenc kategóriába. Ezek szerint a válaszoló cégek 5 százaléka a mezôgazdaság-élelmiszeripar, 15 százaléka az ipar-építôipar, 7 százaléka a kereskedelem- szállítás, 4 százaléka a távközlés, 16 százaléka a pénzügy- jog-közigazgatás területén mûködik. További 13 százalék mûködik a tudomány-kultúra-oktatás-nyomdaipar, 4 százalék az egészségügy és 21 százalék a számítástechnika területén; 10 százalék egyéb ágazatokhoz tartozik és 7 százaléknyi kérdôív kitöltôje nem tudott válaszolni e kérdésre, ám valószínû, hogy a válaszolók többsége számítástechnikai részlegnél dolgozik. @VEpilóg@N Sem öreg, sem fiatal, a @KHeti CHIP,@N amely ezekben a hetekben töltötte be harmadik évét, a decemberben kezdett felmérés szerint ilyennek (volt) mondható. Köszönjük a bizalmat és a segítséget mindazoknak, akik kitöltötték, visszaküldték kérdôívünket. Bízunk abban, hogy az eredményeket azok is érdekesnek találták, akik végigolvasták e tanulmányt - - legyenek akár a mi oldalunkon, akár valamely másikon. Amikor ez a lap útnak indult, mi, a készítôi reméltük: érdemes versenybe szállnunk, van helyünk a nap alatt. Most, vállalva a nyílt megmérettetést, úgy tûnik, nagyjából jó nyomon jártunk - - és vannak még tartalékaink. S végül a kérdôíven ígért ajándékok: az Ifabo standunkon (A/III) várjuk azok jelentkezését, akik a kérdôívet kitöltötték. @KKelenhegyi Péter@N